"A történelem az, amit egy korszak figyelemre méltónak talál egy másikban."
(Jacob Burchardt)
 

Szank környéke évezredek óta emberlakta vidék. Az ezt bizonyító legrégebbi tárgyi emlékek agyagedény darabok a korai bronzkorból (Kr.e. 3800-3500).¹ Római történetírók jegyezték fel, hogy Róma az I-II. században szarmata-jazigokat telepített a Duna-Tisza közére védelmezni Pannóniát. Az avar korból (VI-VIII. sz.) egy fejedelmi sírt tártak fel Szank közelében.²
A honfoglalás után magyarok, majd a XIII. századtól a letelepített kunok éltek ezen a tájon.
A falu a tatárjárás után, a XIV. sz. legelején keletkezhetett. Erre engednek következtetni Szabó Kálmánnak az 1930-as években a mai Szank közigazgatási területén végzett ásatásai során feltárt sírok és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban elhelyezett pallos és páncélos vitéz sírleletei is.³
Az első írásos emlék, egy oklevél tanúsága szerint 1451-ben "Zank szállása" már templommal rendelkező település. ⁴
(Szank község neve a Temes megyei Zank László nevével hozható összefüggésbe, akinek a terület tulajdona lehetett.) Ezt a Szankot - amelynek emlékét két határnév: Kápolna dűlő és Kisasszony dűlő máig is őrzi - járványok, éhínség, majd a török pusztítás a XVI. sz. közepére megsemmisítették. A jászság fénykorában (1745-1874) Szank a Kis-kun kerület része volt. Területét Kunszentmiklós bérelte. Közigazgatásilag a Kiskunfélegyházi kapitánysághoz tartozott. Szank és a környező falvak homokbuckás és ingoványos területe a betyárélet "paradicsoma" volt.⁵
E pusztabirtokon még 1980-as években is virágzó pásztorélet folyt.⁶
Ezt jelzi, hogy volt pusztaház, ahol a puszta legrangosabb, legmódosabb embere a pusztabíró vagy a számadó tartózkodott. A pusztaház (jelentős átalakításokkal) ma is megtalálható Felső-Szankon.
A puszta-korszak évszázadai után az 1800-as évek második harmadától megkezdődik a lassú betelepedés.

Történeti összefoglaló 1874-től

 
¹ Bálint Csanád régész közlése, Szeged Móra Ferenc Múzeum
² Ferenczy Endre: A magyar föld népeinek története a honfoglalásig Bp. 1958. Gondolat Kiadó
³ Mészáros László: Kiskunfélegyházi Krónika Kiskunfélegyháza, 1964.
⁴ A Váczi Egyházmegye történeti névtára 1. Az intézmények története Vác 1915.
⁵ Nagy Czirok László: Betyárélet a Kiskunságon Bp. 1965. Magvető Kiadó
⁶ Dr. Börcsök Vince: A szanki társadalom szerkezete, rétegződése, örökösödések és jogszokások. Kézirat, Thorma János Múzeum Kiskunhalas