Lakodalomra leggyakrabban készített kalácsok
Leggyakoribb volt a vékony ágakból font, négy ágból készített, kilenc likas 'kulcsos', vagy másként 'rostélyos' kalács. Ezt a lakodalmi asztal borosüvegeire húzták, de ez volt ráhúzva a lakodalmas menet férfi népének üvegjeire is. Ezzel és egy üveg borral ajándékozza meg esküvõ elõtt a násznagy, vagy a võfély a papot. 'Kávéhoz való kalács' volt a hatágú, leginkább hosszúkás állású, fonott kalács. A 'kontyos kalácsot' is leginkább lakodalmakra készítették, de ez volt a húsvéti kalács is, kerekre formálva. A 'fonyott barkeszt' négyágból készítették, fentrõl lefele keskenyedõen, mákkal, néha cukorral megszórva. Az adatközlõ 67 éves pékmester 40 éve készíti a fenti kalácsféleségeket, melyek ma is általánosak a lakodalomban. A tortafélék mellett ma is [1965] igen sok kalácsot sütnek lakodalmakra. Nagy István közli, hogy legutóbb is egyik lakodalomra síma, nem töltött kalácsfélékbõl több mint két mázsát sütött. (Nagy István 67 éves pékmester)

   Keménytarhonya
A krumplit úgy teszik fel vöröshagymás, paprikás, zsíros hosszú lével, mintha krumplipaprikást készítenének. Mikor a krumpli kezd fõni, akkor teszik bele a tarhonyát. Sûrûsödésig fõzik. (Szatmári Lajosné 66 éves)

   Kukoricagölödény
A kukoricát lisztté, puhára kellett õrletni. A kukoricalisztet beleöntötték egy tálba, forró tejjel leöntötték, kézzel keményre kigyúrták. Tojásnyi gomolyékat csináltak belõle, azokat gyöngyözõ vizes bográcsba eresztették, 20-25 percig fõzték. Kiszedték tálba, vízzel, vagy feles tejjel leöntötték, vagy hagymás zsírt tettek rá.(Mészáros Dánielné 49 éves)

   Töltelék baromfi bögyében
Kacsa vagy liba bögyét ki szokták mosni és elteszik. Disznóöléskor a kimaradt kolbászhúst töltik bele. Füstölni is szokták. Ma si sokan csinálják. Meg lehet tölteni hurkatöltelékkel is. "Úgy meg lehet tölteni, hogy akkora lesz, mint egy tarisznya." (Péter Jánosné 38 éves)

   Szalonna
Gyermekkorában kétféle szalonnát készítettek Szankon: 'fehér sózott' és 'abált' szalonnát. Füstöltet szerinte egyáltalán nem volt szokás készíteni. Csak az abált szalonnát paprikázták, a paprikás szalonnát nem ismerték. A szalonnát oldalakban hagyták, két oldal lett a hátából, egy oldal a hasaaljából A hasaalját abálták. A szalonnát táblákban hagyva, a fehér szalonnát csak ponyvára vagy szalmára helyezve sózták. Az abált szalonnát elõször forró vízben abálták, utána sóval, apróra tört fokhagymával, paprikával hintették be. A zsírnak való szalonnát tyúktojásnyi nagyságúra hagyták, s bevagdosták 'töpörtyûnek' szánva. A bõrt mindig lefejtették róla, azt a disznósajtba dolgozták bele.

   Pördincs
Ha a kolbásztöltés után még maradt vékonybél, akkor ugyanavval a töltelékkel töltötték, mint a hurkát. Ennek neve volt a 'pördincs'.

   Pucor
Gyermekkoromban a disznó gyomrába véreshurka tölteléket tettek, ezt nevezték pucornak. Megabálták, éppen úgy, mint a hurkát. Nem állt el, azonnal fogyasztani kellett. Nem préselték.

   Disznósajt
A faluban csak 40-50 éve csinálnak disznósajtot. Általában így hívják, de vannak néhányan, akik "svarkli"-nak mondják. Tölteléke: hasaalja szalonna bõre, zsírszalonna bõre,, van aki az elkészített kolbásztöltelékbõl is tesz bele, néha tesznek bele az orrából, fülébõl, de utóbbiakat legtöbben kocsonyának hagyják. Tesznek bele kimaradt húsdarabokat, mindezt abálva. Borssal, sóval, néha kevés peprikával ízesítik, összegyúrják, beletöltik a disznó gyomrába, bevarrják, alaposan megabálják, közben megszurkálják, hogy ki ne pukkadjon. Minden esetben préselik. Szokták füstölni is, ebben az esetben 1-2 hónapig is eltartják. (Tímár János 74 éves)

   Zsemlyehurka
Hízott liba nyakába töltötték a zsemlébe kevert tojást, húst nem tettek bele, kisütötték.

   Nagypénteki ételek
A katolikusok mákosgubát ettek és fokhagymát mézzel. Kiböjtöltek rajta. Ez volt az általánosan elterjedt nagypénteki böjti étel. (Bárkányi János 74 éves)

   Sósbodag
Lisztet vízzel összekevertek, sózták, tepsibe tették, négyzetesen bevagdalták (5-6 cm). Rozslisztbõl vagy harmadik gyúrólisztbõl készült. Két ujjnyi vastag volt. Lehetett sütni kemencében tepsi nélkül is, 'a kemence fõggyin', úgy is megsült. Akkor a sütõlapátról dobták be,kerek alakú volt, akkora, mint a sütõlapát. Böjti eledel volt.

   Padkaporos bálak
A padkaporos bálakon a legények és a lányok egymást tanították táncolni. Volt legény, aki szégyenlõsebb volt, semhogy kocsmában próbálkozott volna, vagy akit el sem engedtek még a padkaporos bálba, az istállóban a seprûnyéllel próbálgatta a táncot. Úgy mondták: "Jó dógos, rossz táncos."
Padkaporos bálakon a rendet a házigazda tartotta. Nemigen fizetett a fiatalság, esetleg néhány krajcár 'meszet pénzt', 'petrol pénzt'. De mind csak olyan emberek csinálták a fiataloknak, akik maguk is szerették a vigasságot, meg hogy legtöbbjüknek eladó lányuk volt, meg egy kis elmérni való boruk is akadt. Volt, hogy 3-4 óráig is eltartott a bál. A lányok is addig maradtak.
Az ismerkedés a tanyákon, a padkaporos bálakon, a cécó házakban történt. A legények, meg a házigazda rendezték. A legény elment a lányosházhoz és elkérte a lányt, a szülõk elengedték. Csak késõbb jött szokásba, hogy az anyja is elkísérte a lányt. Még a rendes falubeli bálba se ment vele. Ahol fizetni kellett, ott a legénynek kellett fizetnie a lányért is. Aki befizette, az kísérte haza a lányt. Mégis kevesebb volt a "megesett" lány, mint késõbb. (Szabó András 72 éves)

   Házassági korhatár, lány kiszemelése
A lányok általában 16 éves kortól, a legények 24 éves kortól házasodtak. Ritka volt a katonaidõ letelte elõtt házasodó legény. Közép- és kisparasztoknál a választás elsõsorban a fiatalokon múlott: 'Amilyen virágot szakajtotok, olyat szagulgattok!'. A módosabbak választottjait már erõsen megnézték a szülõk, s rendszerint bele is szóltak a választásba. Volt kommendáló is. Ha nem sikerült a házasság, mondta is az új ember: 'B... meg a kommendálója!'

   Leánykérés
A két fiatal elõzõleg már megegyezett, a leánykéréskor a lány bent volt a szobában. Mindig megkérdezték a lányt is, hogy beleegyezik-e a házasságba. Nem volt ritka az azonnali válasz. Ha nem adtak választ, akkor egy hét múlva mehetett a kérõ a násznaggyal a válaszért. Ha a kérõ a lányosháznak nem felelt meg, a kifogások lehettek: - Gyönge még a lány. - Nincs még kész a holmija. - Nincs még meg a bútor. A kérõ ebbõl érthette, hogy nem kívánatos. Kerülték a szembõl szembeni elutasítást.

   Endogámia-exogámia
A legények 25-30%--a másfelõl hozott asszonyt. A falu nem ellenezte. A vidéki embert, ha a faluba betelepült, szeretettel fogadták. Alvég, felvég nem volt a faluban. Egyedül a tázlári sarokban volt egy rész, ahonnan a legények együttesen, csapatostól jártak be a faluba. Virtuskodásból volt ellentét a 'Balasi-sarkiak' és a falusiak között. Nõsülésnél sem a hovatartozás, hanem a holdak, a 'ki többre' volt az irányadó. Holdak után járt a tekintély.

   A halott lakodalma
Ha eladósorban levõ halt el, udvarlója a temetésre võlegénynek öltözött, koporsóját koszorús legények vitték ki. Sokan még ma is tartják, de a koporsót ma már csak a 'gyászmadarak' (a temetkezési vállalat emberei) viszik ki vállon, szentmihály lován a temetõbe.

   Halotti tor
A háború elõtt volt halotti tor. Ott voltak a hozzátartozók, rokonok, akik a temetésre is elmentek. Visszamenet hivatalosak voltak a házhoz a torba. Voltak, akik haláluk elõtt elõre megmondták, hogy torukon hány birkát vágjanak, mennyi bort adjanak. Gazdagabbak nagyobb torokat csaptak.

   Szegények megajándékozása temetés után
Kudusoknak a templom körül osztogattak ki cipókat, süteményeket, hogy imádkozzanak a halott lelkéért. Egy alkalommal egy gazdag ember ötven cipót is szétosztott, lehettek vagy félkilós cipók. Nemcsak a templom körül osztogatták, hanem ahol éppen találták a kuduskákat.(Takács Jánosné 71 éves)

   Tuskóhúzás
Farsang keddjén csinálták, a lányok és a legények vettek részt benne. Összejöttek négyen-öten, a tuskóra madzagot kötöttek, és húzták a tuskót. Olyan legények és lányok voltak, akik nem nõsültek, vagy nem mentek férjhez azon a farsangon, "kimaradtak a farsangból". Nem volt komoly csúfolódás, magukat csúfolták ki. A tuskót házról-házra behúzták az udvarokba, körüljátszották, táncolták, de nem volt külön mondókája, játéka.

   Alakoskodók
A kiöltözködés, álöltözet disznótorkor, lakodalomkor és farsangkor volt szokásban. A disznótori kiöltözéseket a maszka elnevezés mellett kántálóknak is mondták. Gyakori volt lakodalmakkor a medve. A medvét alakító legényre nagy, szõrével kifordított subát terítettek. A legény négykézláb állt, feje is le volt takarva, de feje elé boton cserépfazekat tartott. Az volt a medve feje. A medvét láncon bevezetõ legény medvéjét a lakodalmas nép elõtt táncoltatta. Az elõbb illegette is magát, de késõbb elunta, morgolódott, úgy tett, mintha megvadult volna. Gazdája akkor nagy bottal fejbevágta. (Eltörte a kitartott cserepet.) A maszkák adományt sem disznótorban, sem lakodalomban nem gyûjtöttek. Ismerõsök, szomszédok voltak, kiket leleplezésük után asztalhoz ültettek. Házasok nem vettek részt a maszkázásban. (Bárkányi János 66 éves)

   Ördögmalom
Forgó, játékmalom. Egy erõs fát leástak a földbe, hogy ha hajolva is, de egy ember elmehetett alatta. A végét kocsitengõ formára kifaragták, arra tettek egy kocsikereket, megkenték kocsikenõccsel, a kerékre tettek egy létrát, hogy középen illeszkedjék, két széle egyensúlyban legyen. Elég volt egy legény hozzá, aki hajtotta. Ketten, négyen is ráülhettek. Kint csinálták a tanya udvarán, ünnepnapokon, tavaszi, nyári délutánokon. Legények, lányok játszottak véle.

   Lucanapi hiedelmek
Lucanapján a lány 13 cédulára egy-egy férfi nevét írta fel. Mindennap széttépett egyet az összesodort cédulákból. Amilyen név karácsony éjszakájára maradt, olyan nevû lett a jövendõbelije.
Lucanap estéjén szokás volt az ajtót belülrõl söprûvel megtámasztani, hogy a boszorkány be ne menjen.
Általában ismert volt a hagymakalendárium készítése: A hagymát szétvágták, belsõ leveleibõl tizenkettõt lefejtettek, ebbe sót tettek, egyenként sorolták a hónapok nevei szerint az ablakba. Figyelték, melyikben olvad meg a só, azt a hónapot nedvesnek tartották. (Bárkányi János 66 éves)

   Karácsonyi morzsa
Karácsony böjtjén és estéjén összegyûlt minden nemû ételbõl egy kicsit összegyûjtöttek az asztal felett, s zacskóba tették, megszárították. Ha a baromfi kikelt, hogy meg ne verjék szemmel, egy lapátra parazsat tettek, a karácsonyi morzsát arra szórták, letették a földre, a kikelt aprójószágot búzarostára tették, s úgy füstölték meg. Késõbb gyógyításra már nem használták.

   Elõjel leánynézõbe menetkor
Ha a lánynézõbe induló legény férfival találkozik, szerencse, ha öregasszonnyal, jobban teszi, ha visszafordul. Az se jó jel, ha elõtte a nyúl balra fut, de ha jobbra, akkor szerencsével fog járni.

   Hozzáláncolás
A legény szerezzen a lány hajából egy fürtöt, vagy csak egy szálat. Ez fordítva is áll. Az is használ, ha valami apróságot ellophattak egymástól, kendõt, vagy csak egy gombot is.

   Megétetés
"Süsse õket össze!" - mondták a 'gyügyünek'. Megétetést is jelenthetett. (A kommendáló neve Szankon 'gyügyü'.) Az adatközlõ tud róla, hogy a gyügyükön keresztül megétethették a leányt. Hogy mivel, azt nem tudja. Elsõsorban módosabbak vették igénybe. Megfizették.

   Menyecske megbabonázása
Volt a faluban egy özvegyember, aki megbabonázott egy menyecskét. Borba kevert valamit, megitatta vele. A menyecske észre is vette, mégis megszerette az embert, hozzá is ment.

   Megrontott tehén
Bûbájosok rontják meg a tehenet. Fehér lepedõt húztak maguk után a gazda fõggyén a harmaton: "Szödöm a hasznot, szödöm a hasznot!"-mondogatták. A tehén, vagy fejõs birka véreset ádott.
Ha trágyára öntöték a beteg, megrontott tehén tejét, megállt a betegség. "A szarrul mán nem szötte le a hasznot."
Szokás volt késsel, baltával szúrni, vágni a megrontott tehén kifejt tejét. Az olyan volt, mintha a rontót vagdalták, szurkálták volna. Nem is állhatta, valamiért odament. Arról tudták meg, hogy õ volt.
Szokás volt a megrontott tehén tejét a tejesedénybe élével felfelé állított késre, vagy baltára fejni. [Bárkányi János 66 éves]

   A termõre fordult fa
Elsõ gyümölcsébõl minél többen ettek, hogy a fa bõtermõvé váljon. Ezért az elsõ almákat sok apró részre vágták, hogy minél többen ehessenek belõle. De jó az is, ha az elsõ termést hozó fa gyümölcsébõl terhes asszony eszik, a fa akkor is bõtermõ lesz.

   A terhes asszony lophatott
Gyümölcsöt szabad volt neki akárhonnan lopnia. Amikor megkívánt valami mást, ott elvehette, megehette, de nem vihette el. Tököt lopni nem volt tanácsos, mert kopasz lett a gyereke. Ha kukoricát lopott, nagyhajú lánya lett.

   Tisztuló nõ
Tisztuló nõ befõttet nem tehetett el, mert megpuhult a befõtt.

   Gonosz távoltartása a kisgyerektõl
Csecsemõnek jobb csuklójára nemzetiszínû szalagot, lánynak felfûzött gyöngyöt volt szokás kötni. Keresztelõkor fiúnak is, lánynak is fehér szalagot kötöttek a csuklójára. Addig maradt, míg el nem szakadt. Közben mosták, vasalták is.

   Lélekhit
A nyitott sírba a hozzátartozók azért dobnak göröngyöt, hantot, hogy a halott lelke békével nyugodjon, s vissza ne jöjjön, a hozzátartozókat ne zavarja. A halottas toron a résztvevõk sorában a halott részére, ha széket nem is hagynak neki, terítéket tesznek. Amikor odaér a kanál a sorban, neki is szednek. Az ételt aztán kiteszik az ablakba. Az onnan, ha nyitott, ha csukott az ablak eltûnik.