A szanki puszta benépesülése 1858 körül kezdődik, amikor is megépülnek itt a gazdák első tanyái, később pedig az úgynevezett 4-600 holdas úri gazdák (tanárok, orvosok, ügyvédek) is birtokokat szereznek a pusztákon. A 19. század hatvanas éveiben megkezdődik a parasztbirtokok tagosítása, s az örökföldhöz jutó betelepülők – főképp pásztorok – gyorsan szaporodnak. 1865-ben 205 itt élő család rendelkezik Szank határában 20-25 holdas birtokkal. Ezzel együtt megszűnt a pásztorélet egyeduralma is. ¹
A régi lakosság (100-120 család) lassan törpe kisebbség lett a Szegedről, Kiskunfélegyházáról, Kiskunhalasról, Kistelekről, Kiskunmajsáról betelepülőkkel szemben.
1874-ben a nemrég még lakatlan puszta önálló község lett a mai "Szőlőhegyen". Ide épült az első községháza. A századfordulóra kialakult a nagygazdák kis köre és a kisgazdák nagy csoportja. Az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmai a települést is érintették. A kunszentmiklósiak fokozatosan visszaszorultak, eladogatták birtokaikat. A rendkívül szívós, kitartó munka az 1900-as évek elejére egyre egységesebb közösséggé formálta a sok irányból érkezett embereket. Mások megbecsülését és barátságát csak becsülettel és munkával lehetett kiérdemelni. Nem is vetették meg a munkát a 2-300 holdas gazdák sem, még inkább a 15-20 holdas kisgazdák. ²
Az egykori pusztaságban intenzív növénytermesztés kezdett kibontakozni, ekkor alapozták meg a szőlő- és gyümölcskultúra jövőjét.
A század első évtizedeiben már együtt voltak a feltételek, amelyek egy közigazgatási egység zavartalan működéséhez szükségesek. 1903-ban elkészült a postahivatal, 1904-ben a mai helyén megépült a községháza. A katolikus templomot 1905-ben, a református templomot 1907-ben szentelték fel. A község utcavonalainak nagyobb részét az 1903-ban elkészített parcellázási terv határozta meg.
Az I. világháborús évek megszakították a fejlődési folyamatot.³
A Szankról hadba vonulók a szerbiai frontra kerültek. Sokan életüket vesztették. Nevüket és emléküket a tiszteletükre emelt és a községháza előtt felállított emlékmű őrzi. A háború utáni években, 1928-ban megépült a Kiskunmajsa és Szank közötti kövezett út, valamint Kiskumajsa-Kecskemét között a keskenynyomtávú Kecskeméti Gazdasági Vasút, amely a teherszállítás mellett a személyszállítást is biztosította. A vasút ma is működik, állomásépülete és két megállója van Szankon. A gazdasági élet vérkeringésébe való bekapcsolódás feltételéinek létrejöttével újabb lendületet vett a szőlő- és gyümölcstelepítés, 1939-ben Szankon is megalakult a "Hegyközség". A II. világháború éveiben visszaesett a termelés. A nagyarányú mozgósítás miatt a legjobb munkaerő ismét bevonult katonának. A Don mellől csak néhányan kerültek haza élve. A fejlődés nehezen indult meg. Az 50-es évek elejétől 1956-ig Szankon is érvényesültek a kommunista diktatúra túlkapásai.
1957. jelentős évszám a település életében. Ekkor vezették be a faluba villanyt.
A szorgalmas, de a sovány homokon önállóan, illetve a szövetkezeti mozgalom fejlődésének következtében közösen és eredményesen gazdálkodtak az emberek. Egy részüknek azonban jobb megélhetést, biztos munkahelyet, kényelmesebb életet jelentett az 1964-ben Szank határában feltárt kőolaj- és földgázmező. A 70-es években a magyarországi gáztermelés 25%-át a szanki mező jelentette, de a kőolajtermelés is jelentős volt.
A bányászat fejlesztéseket tett lehetővé. Javult az úthálózat, gazdagabb lett a boltok áruellátása. 1968 óta van vízvezeték és vezetékes földgáz a faluban. 2000-ben elkészült a szennyvízcsatorna hálózat. A régi 1-2 tantermes iskolák helyett 1971 és 1982 között két ütemben új 16 tantermes általános iskola épült. Sportpályákkal (labdarúgópálya, kézilabdapálya, tornacsarnok, négy sávos automata tekepálya) gyarapodott az 1947-ben alakult szanki sportegyesület. 1986-ban megépült a Közösségi Ház. Benne a 20 ezer kötetes könyvtár és az erdélyi grafikusművész, Gy. Szabó Béla (1905-1985) alkotásait bemutató képtár kapott helyet. 1996-ban épült fel az Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Ifjúsági Otthon, 1998-tól a szanki Őszirózsa Idősek Otthona gondoskodik az idős emberekről.
Az ezredfordulóra végleg elveszítette érvényességét a százéves sóhajtás: "Tázlár, Bodoglár átkozott két határ, hát még az a kutya Szank."
 

¹ Nagy Cirok László: Adatok Szank község településtörténetéhez Thorma János Múzeum Kiskunhalas
² Dr. Forczek Zoltán: Szank Község története Kecskemét 1977.
³ Szank Község iratai Tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyvek, Kiskun Megyei levéltár, Kecskemét.