Nemzetközi kapcsolatok

 
Nagygalambfalva (Románia-Erdély) 46°16'30.04"É 25° 8'0.94"K
  Együttműködési megállapodás  1992. május 20.

Nagy-Küküllő középső szakasza mentén, annak jobb partján, a Nagygalambfalvi-völgymedencében települt, 425-475 m magasságban. Székelyudvarhelytől 18, Székelykeresztúrtól 7 km-re a 137-es megyei (aszfaltozott) út mentén terül el. 1799-ben Gróf Teleki József ezeket írja a faluról: „Lakják unitáriusok 200 gazda, erdeje sok van, innen deszkával kereskednek, Birnak itt báró Kemény Sándor és Sebesi nemesek." (Úti jegyzések. 1937. 27). Református temploma A templomdombon épült, a falu középső részén, a 13-14. század fordulóján. A második építési periódusa már az érett gótika idejére esik (14. század közepe), majd a harmadik szakaszban (15. század vége - a 16. század eleje) a hajó megkapta a boltozatát. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékek: szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, az osszárium alapfala, a korabeli bolthálózat rajza, és a középkori freskórészlet (Dávid L. 1981. 221). Nagygalambfalva kora középkori leletei ismeretében valószínűnek tűnik, hogy a falunak már a 14. század előtt is volt temploma (Benkő E. 1992. 111). Görög katolikus templom (ma: „Sfântu Nicolae" ortodox templom) a 137-es műút bal oldalán emelkedik, melyet 1737-ben építettek. Alacsony kőfal övezi. Az ide telepített román jobbágyok használták a templomot. A falu neves szülötte Kányádi Sándor költő. Kirándulások a Rák tavához (természetvédelmi terület), a nagygalambfalvi várhoz (Kr. e. 1. század), a Rez tetői Kadicsa-várához, és a kisgalambfalvi Omlás-tető várához. Kirándulás a nagygalambfalvi várhoz: A földvár jobb oldalát a Nagy-Küküllőbe ömlő Vágás-patak szurdokvölgyén felfelé haladva (ebbe ömlik bal oldalon a Várca-pataka), a Vágásba vezető szekérúton közelíthetjük meg (Nagygalambfalvától 3 km-re délkeletre). A vár minden oldalról sziklafal által határolt tetőn helyezkedik el. Egykori védelmi rendszere, falainak maradványai ma is jól láthatók (a déli oldalon deszkapalánkot építettek védekezés céljából).

Az alábbi videofelvételek lejátszását a linkre kattintással indíthatja el.
Kányádi Sándor | Galambfalva

Mauru (Ranua) (Finnország) 66° 0'5.17"É 25°59'13.06"K
  Barátsági szerződés  1997. október 4.

Mauru 80 fős lakossági központ a Lappföldön Ranua önkormányzat területén, tőle 36 kilométerre. Megyeszékhely Rovaniemi. A hosszú tél és a nyúlfarknyi nyár csak az állattenyésztést teszi lehetővé, az itt élők rénszarvastenyésztéssel és tejtermékkészítéssel foglalkoznak. Templom és Közösségi ház található a faluban, bolt nincs, mozgóbolt jár a településre. Lappföldön lakik Télapó is.

Quindici (Olaszország) 40°51'51.81"É 14°38'54.40"K
Együttműködési megállapodás  2008. augusztus 16. 15h  

A 3000 lakosú település a Lauro folyó völgyében fekszik, Nápolytól 33 km-re keletre. Lakosai elsősorban szőlő és olajbogyó termesztéssel foglalkoznak. A régészeti leletek alapján lehet tudni, hogy a várost a rómaiak idejében alapították. Egyes történészek szerint Quindicit a római Decius Quintus azaz tizenöt bandita alapította. A hivatalos nézet szerint inkább a szamniszi háborúk idejére teszik a város alapítását. A középkor során Amalfi hajógyárai számára szállított fát. A falu békés életét 1980-ban sokszáz áldozatot követelő földrengés, 1998-ban nagy károkat okozó árvíz és földcsuszamlás, 2002-ben két helyi család, a Cava és a Graziano család véres összetűzése zavarta meg. Talán ez a sok sorscsapás az oka annak, hogy amíg a környékbeli városok egy vagy két vallási ünneppel büszkélkednek, addig Quindici ennek többszörösét rendezi. Szűz Mária, a város védőszentjének ünnepnapját szeptember 8-án tartják. Ünnepség jár Szent Sebestyénnek és Szent Antalnak is január 17-én. Ilyenkor a pásztorok hozzák haszonállataikat, hogy megáldja őket a plébános. Szent Lucia és Szent Aniello ünnepe júniusban van, amelyet júliusban a Corpus Domini ünnepség követ. Nagyhét alatt a város körül szerveznek éjszakai felvonulást, Eszter napját követő vasárnapon Szent Theodor templomát látogatják meg a hegytetőn, ahonnan csodálatos kilátás tárul a hívek elé.

Erdene (Arkhust) (Mongólia) 47°43'9.00"É 107°47'45.00"K
Együttműködési megállapodás 2009. március 5. 17h

Erdene 3600 lelkes település Mongólia Töv megyéjében 67 kilométerre a fővárostól. A falu 3000 méter magas hegyek völgyében fekszik. A hegyekben arany, ólom‚ szén‚ építőanyag található. Az éghajlat erősen kontinentális. A lakosság kétharmada félnomád, a nagyterületű sztyeppén legeltetéssel, állattenyésztéssel foglalkozik. A településközpontban 1300-an élnek. Fejlett a szolgáltatás, van kórház, középiskola és különböző üzemek. A település gyógyüdülőhely is, az itt található ásványvízzel (nátrium-hidrogén-karbonát és a kalcium) gyomorbetegségeket gyógyítanak. Erdene másik vonzereje a Terelj Nemzeti Park, amelyet 1993-ban alapítottak, és látványos sziklaképződéseiről híres. Itt látható a Dzsingisz Kán szoborkomplexum, a világ legnagyobb lovasszobra, és a Gunjiin Sum buddhista templom is, amely azon kevés temlomok egyike, amely Mongóliában túlélte az évszázadok politikai és természeti csapásait. A templomot 1740-ben Efu Dondovdorj mongol király építtette mandzsúriai felesége, Amarlangui (Manchu király hatodik lánya) halála után annak emlékére.