Meg vagyok győződve arról, hogy aki nem tud ünnepelni, az igazából nem is tud élni. Ünnepelni annyi, mint élni, mint élni szeretni - kezdte ünnepi beszédét Patkós Zsolt polgármester a nemzeti ünnep községi rendezvényén október 23-án.

Az ősz mosolygós arcát hideg, hűvös tekintetre cserélte ezen az októberi vasárnap délutánon. A szemerkélő eső a művelődési ház dísztermébe szorította a délután négy órakor kezdődő községi ünnepre érkező közönséget. Itt volt Magyar József és családja is, akik a képviselő-testülettel együtt az ünnepséget megelőzően megkoszorúzták Magyar Zoltán emléktábláját, emlékezve a 15 éves fiatalemberre, az 56-os forradalom szanki áldozatára.
Az iskolások látványos műsorban idézték fel a forradalom és szabadságharc történetét, őket követően szólt a hallgatósághoz Patkós Zsolt polgármester.
Összegezve 1956 politikai üzeneteit, kiemelte, hogy az ünnep a múlt tisztelete. A mai nap olyan ünnep - mondta, amely tartást ad, erkölcsi alapul szolgál és kapaszkodó e nehezen átlátható, bonyolult, elanyagiasodó világban. A múlt nem halt meg, hanem hat reánk - idézte Babits Mihályt - él testünkben, lelkünkben; egész valónk az egész múlt eredője.
A Szózat eléneklésével záródó ünnepséget koszorúzás követte, majd Vincze Jánosné jegyző a Közösségi Házba invitálta a jelenlevőket, ahol Patkós Zsolt polgármester nyitotta meg az egy éves gyűjtőmunka után megrendezett helytörténeti kiállítást.